A világ állatkertjei egyrészt a korlátozott kapacitás, másrészt az egzotikus és veszélyeztetett állatokból álló érdekes gyűjtemény fenntartásának igénye miatt gyakran kényszerülnek arra, hogy két ellentmondásos módszer között válasszanak: eldöntsék, hogy születésszabályozáshoz vagy elaltatáshoz folyamodnak. Az Egyesült Államokban a fogamzásgátlás terjedt el. A csimpánzok emberi fogamzásgátló tablettát szednek, a zsiráfok ételébe hormonokat kevernek, a grizzlyknek pedig a mellső lábába ültetnek be a véráramba fokozatosan jutó hormont. Még a kis rágcsálók is kapnak fogamzásgátlót.
Grizzlymedvék San Francisco állatkertjében
Senki se gondolta volna, hogy fogamzásgátlót kell alkalmazni a mexikói farkasnál is, amely az 1970-es években a túlzott vadászat miatt majdnem kipusztult. Mindössze hét egyed került az állatkertekbe, de sikerült csaknem 300 farkasból álló kolóniát nevelni belőlük, és megmenteni a fajt. Egy amerikai kormányprogram keretében 1998 óta kilencvenkét egyedet szabadon engedtek közülük, ám négy évvel ezelőtt be is telt velük az Új-Mexikóban és Arizonában a visszatelepítési program rendelkezésére bocsátott szabad terület.
Az utóbbi négy évben tehát fogamzásgátlás segítette az állatkerteket abban, hogy miközben fenntartják a genetikai változatosságot, ne okozzanak túlnépesedést, legalábbis a szabad élőhelyek elérhetőségéhez viszonyítva ne, mint a mexikói farkasok esetében.
“A mintegy 50 amerikai állatkertben tartott nyugati alföldi gorilláknak több mint a felénél alkalmazzák a fogamzásgátlást – közölte Kristen Lukas, aki az állatkerti szövetségnél a faj tenyésztési tervének megvalósítását irányítja. – Ezzel lehetővé válik, hogy a fiatal nőstények a családjukkal maradjanak anélkül, hogy emiatt beltenyészet alakuljon ki.”
Természetes ciklus
Cheryl Asa szerint a legtöbb egzotikus állat esetében nincs olyan jól felderítve a fogamzásgátlás, mint az emberhez legközelebb álló majmoknál. Mellékhatások pedig lehetnek – és vannak is. A kezdeti hormonális implantátummal ellátott nagymacskák és kutyafélék például hajlamosnak bizonyultak a méhfertőzésre és -daganatra. Más állatok – köztük az elefántok – nehezen tudták újrakezdeni szaporodási ciklusukat, miután abbahagyták a fogamzásgátló szedését.
Az elaltatást alkalmazó selejtezést előnyben részesítő európai állatkertek a fogamzásgátlással együtt járó egészségügyi kockázatokra és a szülővé válás előnyös hatásaira hivatkoznak. Dániában szívesen alkalmazzák a módszert, és készek is nyíltan beszélni róla. Németországban ezzel szemben csak “ésszerű” esetben veszik igénybe, ami igen nehezen definiálható – érzékeltette Lesley Dickie, az Állatkertek és Akváriumok Európai Szövetségének ügyvezető igazgatója. Néhány évvel ezelőtt a németországi Magdeburg állatkertjében rájöttek, hogy egy hímtigris két alfajnak a keveréke, tehát a tőle fogant utódok genetikailag értéktelenek lesznek. Amikor a három kölyök megszületett, az állatkert azonnal elaltatta őket. Dickie szerint ez “bátor” lépés volt, de az állati jogok szószólói ezzel nem értettek egyet, és vádat emeltettek az állatkert igazgatója és három alkalmazottja ellen a selejtezési szabályok megsértése miatt. Mind a négyen felfüggesztett börtönbüntetést kaptak.
Gyanúsan kényelmesnek tűnhet egy állatkert számára, hogy elpusztítson egy állatot, miután kinőtt a legimádnivalóbb korból (hiszen az állatkertek fő attrakciói a kölykök). Holst azonban hangsúlyozta, hogy a selejtezés idejét természetes ciklus diktálja. “A szakemberek tudják, hogy a leopárdoknál akkor kell sort keríteni rá, amikor a kölykök elkezdenek acsarkodni az anyjukkal. Lehet, hogy ez számunkra fájdalmas, de számukra természetesebb” – fogalmazott a Koppenhágai Állatkert igazgatója.